(1904-1985)

író, műfordító, antropozófus

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát abbahagyva a legkülönbözőbb fizikai munkákból tartotta fenn magát. 1923-tól különféle lapoknál dolgozott újságíróként. 1938-ban a Petőfi Társaság tagjává választották, 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője volt.
Első sikerét a Valaki kopog (1937) című regényével avatta. Legigazibb sikereit a valóság és a mesevilág határán játszódó derűs, bölcs gyermekkönyvei jelentik (Kököjszi és Bobojsza, 1939, Gilikoti, 1945, Csilicsala csodái, 1956), amelyek Palásthy György filmjeiben életre is keltek. (A varázsló, 1970, Hahó, öcsi! 1973, Hahó, a tenger, 1974.)